Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. Kell!/ Aisukuriimu folyti /

2010.05.08

 

Saga  POV
 
 
Hallottam, hogy nyöszörög, s jobban kezdtem fülelni...mintha azt mondaná...nem...az nem lehet..
Ő sosem szólitana meg engem..csak úgy önszántából....
- Saga...kérlek feküdj mellém...nagyon rosszúl vagyok... -hallottam nyöszörgő hangját, s nem tétováztam egy pillanatig sem...
Gyors léptekkel ahogy voltam, ami azt teszi, hogy semmiben...
Gyorsan bebújtam mellé, s magamhoz húztam...annyira jó volt érezni a testéból kiáramló meleget, ahogy veszi a levegőt, minden egyes mozdulatát éreztem...Megfogtam lágyan derekát, s közelebb
ztam magamhoz, amit késöbb beláttam rossz ötlet volt...Feneke hozzá nyomodott ágyékomhoz...
Annyira felsóhajtottam volna, s bele hatolnék ...de nem...én nem teszek ilyet...hiszen rosszúl van, meg amúgy is valamiért tart tőlem....
De akkor is elfogom érni, hogy kívánjon, hogy mindennél jobban vádjon rám...hogy a végén ő tegye
meg azt a bizonyos utolsó lépést, s végül magába fogadjon...
Jaj...nem kéne ilyenekre gondolnom, mert érzem, hogy ágyékom feléled, s szinte szabad életet él...
csak azt ne... nem akarom,hogy Ruki arra ébredjen, hogy egy farok nyomodik a fenekéhez...nem....
Feltűnés nélkül kimásztam a takaró alól, s kimentem a teraszra...ahogy voltam...nem húztam fel
egyetlen egy ruhadarabot sem, ami elfedhetett volna...
Ahogy a hideg szél első fuvallata megsimította a testem, szinte vágyan is csillapúlt...
Nyugi Saga...meg tudsz nyugodni..majd a megfelelő pillanatba vetem majd be magam...csak csillapuljon
ez az átkozott vágyakozás...
Megrázva fejem kerestem meg a cigit... csak azért gyújtok rá, hogy le nyugodjak...ami remélhetőleg sikerül is.
lyeket szívtam a cigiból, s egy kellemes, boldog napomra gondoltam vissza...
Hm...mint például, egy koncentünre...a legszebb pillanatokat akkor éltem át egész életembe...
Nem is tudom, mit kezdenék a banda nélkül...mi lenne akkor velem?! Tuti nem ilyen lennék mint most...
nyos, egos és elsősorban szex mániás...igen...én bevallom, hogy az vagyok...minek tagadni...
Lehunytam a szemem, s újra átéltem azt a pár órát, amit a koncertek nyújtani szoktak...
A vadul üvöltöző tömeg, a sok csillogó szempár ami ránk, jelen pillanatban rám szegeződnek...
Ahogy ujjaimmal finoman kezdem el a gitárom húrját pengetni....
 A tömeg elhalkulása, s Shou hangja valahogy megnyugtat... végig élem ismét azokat a pillanatokat, amikor
fanservicelek...a csapattársaim simogatom, netán Ponnal smárolok...vagy esetleg végig nyalok a gitárom nyakán...
Elnevetem magam, s felnyitom szemeim...és lám...az egész vágyam feloszlattam...hm...legálabb tudom, hogy
nyugtassan le kissé piszkos fantáziám, s az ennek következtében merevedő farkam...
Csak szépekre kell gondolnom, s újra átélni életem legszebb napjait...
Legalább megsrolok magamnak egy önkielégítést...hm...nem is rossz ötlet...máskor elöbb gondolkodom, még mielött...
Nah jó, inkább haggyuk, nehogy tényleg szükség legyen a saját ujjaimra...
Elnyomtam a cigit..illetve ami marad belőle, s bementem. Vissza másztam Ruki mellé, s úgy öleltem át, mintha
mindvégig itt lettem volna....
Hajához hajoltam, s mélyet szippantottam belőle...álmában megremegett, s motyogott valami értelmetlent.
Elmosolyodtam, s fejem nyaka hajlatába fúrtam, s lehunytam szemeim.
- Oyasumi Chibim...- suttogtam, s éreztem, hogy szemeim leragadnak, és az álmok magukkal ragadnak...
 
 
*
 
Morogva húztam a takarót a fejemre... Az összes ablak nyitva volt, s a nap ragyogóan sütött be...
Pont elég ahoz,hogy ideges legyek...nem?! Az embert még aludni sem hagyák nyugodtam...
- Ruki...az isten szerelmére...húzd el a függönyt....- morogtam még jobban a takaróba burkolózva.
- Iie...kellj fel...reggel van... -nevet fel gúnyosan, s lerántja rólam a takarót.
Szerintem Chibi ezt nem kelett volna. TE fogsz kiakadni, nem én. ..
Felkiálltott, s egyből vissza dobta a takaróm...ugye meg mondtam?!
- Igazán legalább egy alsó lehetne rajtad mikor alszol!! -kiabálta mire csak unott arccal néztem rá.
Legyintettem egyet, s lehunytam szemeim. Hagyjon már aludni...majd máskor oszthatja a fejem, de most álmos vagyok.
- Hallod ?! Ezentúl gatyában fogsz aludni....-adja ki a parancsot, mintha csak az anyám lenne, vagy a feleségem...Ez kész röhej.
- Igenis anyuci... -morogtam mire fejemen landolt egy párna. Jó, elérte, hogy teljesen felébresszen, s hogy álmos legyek egész nap.
- Csak nem attól félsz Chibi, hogy a szerszámom véletlen a seggedbe rakom?? -vigyorogtam gúnyosan, mire elvörösödött.Ismét felkapott egy párnán, s a cél a fejem volt...Sikeresen elhajoltam a repülő párna elől, s felnevettem... azért az arcért érdemes volt felhúznom...komolyan... - Nah, nyugi....csak szórakoztam....- mosolyogtam bocsánat kerő szemekkel, mire csak egy morgás volt a válasz.
- Rossz vicceid vannak...- sóhajtotta, s kiment a szobából.
Lemondóan néztem utána...egyálltalán nem érdeklem...de miért?! Eddig bárkivel is csináltam ezt, egyből
tt velem az ágyba....de Ruki nem....ő valahogy más...minden értelembe..
Lehet hagynom kéne...lemondani róla, nem koslatni utána...ez lenne a legésszerűbb dolog amit tehetnék.
Hirtelen megráztam a fejem.
Miket beszélek én?! Ha ezt tenném, akkor nem is Saga lennék...akkor szinte beismerném a vereséget...nem...
azt az egyet soha...Sakamoto Takashi vagyok...és mindig megkapom amit akarok...bármi áron, de megkapom.
Gyorsan megráztam a fejem, s felkeltem az ágyból, amiben még nem olyan rég Ruki is feküdt.
A szekrényhez léptem, s kutatni kezdtem a ruháim között...Közben egy kis tervecske született meg agyamban...
Hm..ennek mindenképpen működnie kell...és teszek is róla, hogy beválljék.
Magamra kaptam egy igencsak szűk szabású farmert meg egy inget...de gombjait nem tettem össze...
Kiléptem a szobából, s láttam, hogy Ruki már nagyban TV-zik, de mikor meghallotta, hogy kijövök, felnézett.
Kissé elcsodálkozott, hogy hasam egy része kilátszik, de unottan vissza fordúlt a TV-hez.
A faszt beléd Ruki...az a szar érdekesebb mint én?!
Nah majd én teszek róla, hogy ne legyen az...
- Saga-sama ... - ejtette ki az utált becenevem, de még mindig csak a képernyőn függtek azok a csodás szemei.
- Hm?? -kérdeztem ugyanolyan hideg hangnemben. Láttam, hogy meglepte...
Oh Chibi...előre is kezdelek sajnálni....mit fogsz te azért kapni, hogy észre sem vettél ENGEM!!!
- NEm rég hívtak a portáról, hogy menjünk le reggelizni, meg kaptunk valami levelet az "öregtől".
Nah igen, az öreg alatt a PSC vezetőjét értjük...
- Vajon megint milyen hülyeséget talált ki?! -kérdezem saját magamtól, s már indulok is az ajtó felé.
Ruki idegesen ugrik fel, s jön utánam trappolva.
- Nehéz lett volna megvárni, igaz?? -üvölti képembe, s kislisszan elöttem az ajtón.
Vigyorogva megyek utána....
Ruki...már most kezdesz bele esni a csapdámba...tökéletes.
Hm....egész jó kedvem lett most....fütyürészve mentem a Chibi után, mire egy hatalmas étkezőben találtuk magunkat.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.