Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5.Hol az Ego herceg? / Aisukuriimu/

2010.05.13
Ruki POV
 
Hát ez komolyan rettenetesen nagy szívás. Én és ez a tökfej több hétig egy bandában kell, hogy játszunk. Ráadásul az őrületbe kerget a viselkedésével. Ez a nagyon laza srác formájával. Egyszer jön utánam mint egy puli kutya, hogy basszak vele, utána meg csak magasról tesz rám. Igen kérem: tudom, hogy Torával a folyosón egymás szájába turkáltak.
Épp azon voltam, hogy Saga után megyek, bocsánatot kérni a viselkedésemért. Ez megjegyzem nagyon ritkán fordul elő, hogy én bárkitől is bocsánatot kérjek. De ahogy átgondoltam a dolgokat, arra jutottam, hogy én viselkedtem kissé hülyén...blabla. Nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy ezek ketten a falhoz présélték egymást, s szinte zabálták a másik ajkait.
Először tágra nyílt szemekkel figyeltem őket, majd valami ismeretlen érzés lett urrá rajtam. Mintha belülről valami elhasadt volna. Igen. Fájt, hogy Sagat más karjaiban látom.
Én komolyan azt hittem, akar tőlem valamit. Hogy az egész lényem akarja...nem csak a testem.
Viszont, tévedni emberi dolog. Nem fogom ezen magam rágni. Hiszen, ha őt nem úgy érdeklem, mint egy komoly kapcsolat, akkor nincs miről beszélni. Nem az, hogy nekem nem jön be annyira, hogy lefeküdjek vele. Persze, hogy nem. Rettenetesen megkívántam az este óta... Elmondani sem tudom, hogy mennyire jól esett az, hogy hozzám bújt, meleg lehelletével ingerelve nyakam. A hatás viszont akkor lett tökéletes, mikor megéreztem vágya bizonyítékát. Mert igen... fent voltam még akkor.
Éreztem, hogy fenekemhez nyomódik egy igencsak merev hímtag. Nagy önuralomra volt szükségem, hogy ne adjak hangot érzéseimnek. Pedig olyan szívesen felsóhajtottam volna. Vadul ajkaira akartam marni, s közéjük súgni, hogy tegyen magáévá, most rögtön, s úgy ahogy akar.
Mielőtt rászántam volna magam, hogy lépek felé, s elé állok ezzel az ötlettel, éreztem, teste elhúzódik enyémtől, ezzel megfosztva keménységétől. Egy sóhajt hallottam, majd utána ajtó csukódást. Szóval kiment....Jobb is.
 Mekkora hülyeség lett volna, ha akkor este ezt mondom neki. Most itt égne a fejem, hogy csak úgy kurva módjára keféltem vele. HA nem vagyok észnél, akkor tuti már nem itt tartanánk.
Mégis, mikor megtudtam, hogy tényleg banda társak leszünk, a düh mellett valami mást is éreztem. De, mi ez a más?!
Fogalmam sincs, milyen érzések játszódnak le bennem, de valami olyan is érzek, amit eddig még soha. Talán egy bizonyítási vágyat, hogy megmutassam Saganak, hogy nem vagyok vevő a hülyeségeire, hogy keressen magának egy kurvát, mert engem semmi pénzért nem fog maga alatt látni, sem érezni.
És mi van, ha felette lennék??- úr isten, Ruki!!!
Fejbe csapom magam, s elűzöm fejemből az előbbi perverz gondolatokat. Még csak az kéne, hogy én itt Sagaról fantáziáljak. Ezt az egyet nem engedhetem meg magamnak.
Na de, térjünk vissza a jelenlegi álláshoz. Ami úgy néz ki, hogy az uraság nagy ívbe leszarja a fejem. Nem kérdezze senki, hogy miért. Reggel óta, teljesen máshogy néz rám. Szinte lenézéssel. És pont ez idegesít. Engem NEM LEHET LENÉZNI!!!
Kikérem magamnak. Én Matsumotho Takanori vagyok a GazettE vokálosa!! Nem lehet csak úgy keresztül nézni rajtam. Nem, nem, nem és nem.
Nem tudja még, hogy ezért mit fog kapni. Csak szórakozik itt velem. De csak várja ki a végét. Aki velem ujjat húz, s megpróbál az orromnál fogva vezetni, az rettenetesen nagy hibát követ el. Egy olyan ellenséget szerez, akit RUKInak hívnak. Márpedig háborúban mindent szabad...Nem de?!
Bebámulok a szobába, s mit kell látnom?!
Mr. Bárkinek elveszem az eszét, egy szál semmibe lófrál a szobánkba. Ott ahol én is alszom. Na álljon meg a menet!!!
Dühös, s kimért léptekkel bemegyek a szobába, mire egy pillantásra sem méltat. Ohh...szóval így állunk.
Gonosz mosolyra húztam a szám, s bementem a fürdőszobába. Szememmel a megfelelő tárgy után kutattam, s hamar meg is találtam. Minden a helyére került, s az előbb szerzet tárgyacskát a hátam mögé dugtam. Kiléptem a fürdőből, s ismét a szobában voltam. Saga még mindig Ádám-kosztűmben járkált. Rendben Takashi...te akartad.
Hirtelen elő kaptam a poharat a hátam mögül-mivel ez volt nálam -s, egy egyszerű mozdulattal leöntöttem a jég hideg vízzel. Na barátocskám, ettől tuti megjön az a csöpp agyad.
A meglepetés és a hideg hatására felsikít. Rám néz, s szemei szinte ölni tudnának. Upsz.. lehet mégse kellett volna. De annyira jól szórakozom. Pont mint ő velem. Csak én nem a kettőnk teste közti kapcsolatot használom erre a célra.
- TAkanori...véged van...- fujtatja, s mérges tekintettel lassan közeledik felém.
Ajaj...ennek bosszú szaga van. Az pedig semmiképp se szeretném, ha Saga bosszúját kellene túl élnem. Biztosan valami élvezetes büntetés lenne, de akkor sem.
- Gomen Saga-sama...- használtam direkt ezt az utálatos becenevet. Ami szerintem nem is olyan utálatos. Nekem kifejezetten tetszik. Olyan aranyos...öö...mármint a becenév, nem Saga. Szép is lenne. Én Sagat tartom aranyosnak...Hát hová jutott ez a világ?!
A szavaimtól szemei ha lehet még jobban össze szűkültek, s ahelyett, hogy elém állt volna, csak kiment mellettem a szobából.
Mi a szösz?? Ez beteg?? Egyetlen ujjal sem ért hozzám, s nem szólt semmit. Ennek tuti, valami baja van. EZ nem Takashi...
Utána nézek, s azt kell látnom, hogy képes egy boxert magára erőszakolni. No...vannak még csodák.
- Saga... te beteg vagy??? -csúszik ki a számon, mire rám néz. Semmilyen a nézése. Mintha csak egy szimpla ismerősére nézne. Pedig én azt hittem, hogy talán egy kicsit többet jelentek neki.
- Iie...nagyon is egézséges vagyok. Arigatou, hogy érdeklődsz a hogylétem felől...- mondja monotón hangon, mire csak egy apró fejbiccentéssel jeleztem, hogy értem, nem akarja, hogy frusztráljam a hülyébbnél hülyébb kérdésekkel.
Fogom magam, s kimegyek az erkélyre. A tegnapi cigimet előkotrom, s mélyen bele szívok.
Hm...isteni... -fújon ki a füstöt. Lenézek a medencékre, mire Kait veszem észre. Éppen HiroPonnal sétálgatnak kéz a kézben. Ohh...milyen aranyosak. Látszik, mennyire szeretik egymást.
Na ez az ami nekem soha sem jön össze... Egy komoly, normális kapcsolat. Eddig amik voltak, szinte egy sem sorolható ebbe a kategóriába. Pedig nekem csak arra lenne szükségem, hogy valaki törődjön velem, hogy szeressen. Arra szeretnék ébredni, hogy valaki átölel, s gyengéden felcsókol az álmokból.
De ezt természetesen ki nem kaphatja meg?! Naná, hogy én...
Hirtelen Kai észre vesz, s egy hatalmas mosoly ül ki arcára. Elmosolyodom magamba.
KAi mindig mosolyog... Fogalmam sincs, hogy csinálja, de mindig napra kész, s semmivel sem lehet elrontani a kedvét. Biztosan ezért szereti mindenki...
- Hahóóó Chibi... - kiálltja, s Hiroto is felint nekem.
- Aranyosak vagytok együtt... - vigyorgok rájuk, mire Pon arca igencsak elpirosodott. Kai boldogan nézett rá, s egy puszit nyomott ajkaira. Tényleg nagyon szeretik egymást...
- Arigatou... van fagyi...- csillantak fel szemei.
Felugrottam, s tapsolni kezdtem. Érdemes tudni, hogy imádom a fagyit. Az egyetlen édességnek mondható valami, amit egésznap tudnék enni.
- Hol?? Biztos?? - néztem rá, mire elnevette magát. Jó, oké...gondolom, kissé vicces lehetek, hogy felnőtt létemre ennyire lázba hoz a fagyi szó. De Istenem...ha egyszer imádom...
- Az étkezőbe. De úgyis fel megyünk, majd dobunk be. Megfelel?? - vigyorogta.
- Hai, hai.... - bólogattam vadul ,s hajoltam meg.
- Epreset igaz?? - mire bólintottam. Felmutatta hüvelyk ujját, s ezzel jelezte, hogy értette.
Lassan eltűntek a látó mezőmből, mire sóhajtva bementem. Nem is néztem körül, hogy Saga hol lehet. Most valahogy jobban érdekelt a fagyi. Már előre megsimítottam hasam.
Annyira a fagyira koncentráltam, hogy nekimentem...öö...minek is?!
Felnéztem, s Saga vigyorgó arcát pillantottam meg.
- Gomena...- motyogtam, s kikerültem. Fasza...most majd egész nap azzal csesztet, hogy mennyire figyelmetlen vagyok. Mondjuk, jogos lenne...
Hirtelen kopogtak, mire vadul megrohamoztam az ajtót. Hiszen a fagyimról van szó...
Gyorsan feltéptem a zárat... Nem is értem, hogy mér volt egyáltalán bezárva.. na mindegy. A lényeg, hogy egy percen belül itt lesz a fagyim.
Kinyitottam az ajtót, s Kai Hirotoval az oldalán beengedte magát. Héééj...gyerekek...arról nem volt szó, hogy be is jöttök. Ide a fagyit, aztán tünés.
Kai meglengette az orrom előtt a fagyit, mire szemeim csillogni kezdtek. A feje fölé tartotta, mire ugrálni kezdtem. Naná, hogy feleslegesen. Hiszen magasabb nálam, kikérem magamnak.
- Add már ide... - morogtam, s álltam előtte keresztbe tett kezekkel. Vigyorogva akarta kezembe nyomni a tölcsért, de Pon útközben meglökte a kezét. Ennek természetesen az lett a következménye, hogy a tölcsér kicsúszott Kai kezéből, s a nyakamba landolt.
Felsikítottam. Kezem nyakamhoz emeltem, s leszedtem a tölcsért. A fagyi persze már befolyt az ingem alá is. Fasza vagy Kai...akarom mondani Pon...
- A rosseb essen belétek és a felmenőitekbe...- kezdeném el őket szidni, de már futnak is az ajtó felé. Kai még visszanéz, s bűnbánóan elmosolyodik.
- Gomen Ruki...sajnálom...nem direkt volt... - bólintok, mire becsapja maga mögött az ajtót.
A hátam mögül felnevetett Mr. egoo is. Igen, mert ő sajnos nem ment el velük...SAJNOS!!!
- Meg tennéd, hogy befogod?! - morogtam, s mentem a fürdőbe. Illetve, csak mentem volna... SAga elkapta a kezem, s közelebb húzott magához.
ÁÁÁÁ...meggyógyult...jelentem, most már teljesen egézséges... Persze, hogy az. Hiszen ott az a perverz, sokat mondó mosoly az arcán.
- Tudod, szeretem a fagyit...különösen az epreset...- vigyorogta, mire kezdett leesni, hogy mit is akar. Na nem fiacskám...ezt nem fogod rólam leenni.
- Fasza... ebben hasonlítunk... de most megyek és lemosakszom... - próbálok lelépni, de nem enged. Már épp beakarok neki szólni megint, mire kezébe kap. Mi a fene?!
- Tegyél le te ökör!!! - visítom, s kapálózni kezdek. Persze nem értem el vele semmit... Bevitt a szobába, s az ágyra fektetett.
- Hm...- vigyorogta, s fejét nyakamra hajtotta.
- Saga... - kezdtem el morogni, mire megéreztem nyelvét nyakamon. Kellemesen felsóhajtottam, s hátra hajtottam fejem, amit csak egy apró kuncogással jutalmazott. Lassan végig nyal nyakamon, ezzel eltüntetve a fagyit, s nyirkos nyomot hagyva maga után.
Bármennyire is akartam nem élvezni a dolgot, sajnos nem jött össze... Nyelvével olyan lassan, s erotikusan ahogy csak lehet, úgy távolította el az édességet, aminek már a hasamba kéne lennie.
- Ez nem ér...bezzeg én nem kaptam fagyit... - morgok, mire elneveti magát.
Hirtelen elkapja tarkóm, s vadul magához húz. Tágra nyílt szemekkel nézek övéibe. Mit akar ez??
Mielőtt bármi reakcióm lehetne, lehunyja szemét, s száját enyémre tapasztja. Megérzem rajta a eper ízét, így végig nyalok ajkain. Ha már fagyit nem kaptam...
Lassan az egész fagyit lenyaltam ajkairól, s el akartam tőlük húzni sajátom. Saga vadul ostromozta szám, s lágyan ízlelgette ajkaim. Sóhajtva lazulok el karjaiban, s mintha csak erre várna, nyelvével utat tör magának, s fürgén számba siklik. Őszinte örömmel fogadtam be nyelvét, s hívtam csatára enyémmel.
Miközben nyelvünkkel fedeztük fel egymást, arra gondoltam, hogy most teljesen elvesztettem a fejem?! Valószínűleg a válasz igen lenne...Minek igencsak nagy hatással van mind kettőnkre ez a fagyis smárolós cuccos.
Mielőtt gondolatban tovább mentem volna, hirtelen megszakította a csókot, s fejét ismét nyakamra helyezte. Tovább nyalogatta a fagyit, s éreztem, hogy már nincs semmi jele a ragacsos édességnek... De Saga tovább nyalta a nyakam.
Kellemesen megborzongtam, s nem toltam el a fejét. Majd ha tovább akar menni, akkor még le tudom állítani...ha egyáltalán le akarom állítani...
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Viagra 25 Ans EllMync

(EllTott, 2019.09.22 18:33)

Valtrex Online Overnight Can Strattera Make You High Cialis 5 Mg Benefici <a href=http://cialiviag.com>generic cialis from india</a> Viagra Mit 17