Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


9. Csali, mi?!

2010.06.18
Ruki POV
 
Végre bement. Most, miután megtudtam, hogy Torát használja arra, hogy engem megkapjon, nem tudom, mit is gondoljak. Egy részt, mert felmerül az a lehetőség , hogy csak arra kellek neki, hogy megdugjon. De közben az is ott motoszkál az agyamban, hogy ha féltékennyé akar tenni, akkor talán nem egy éjszaka miatt teszi. Mert, ahhoz szerintem senki nem szokott valakit féltékennyé tenni. Ez a véleményem. Uruha, viszont egészen mást gondol. Lehet, rá kéne hallgatnom. De...engem érdekel Saga...nagyon is.. Kell nekem...- döntöttem el magamban, s elmosolyodtam.
Gyorsan elnyomtam a cigit, amit mondhatni, Sagaval ketten szívtunk el, s bementem hozzá. Nagyon elvolt merülve a laptopjába, s csodák csodájára, nem kontak lencse volt neki bent, hanem szemüveg volt rajta. Igen ritkán látni szemüvegbe, pedig, nagyon jól áll neki. Kifejezetten szexy benne.
Mellé léptem, s a válla fölött áthajolva néztem rá a képernyőre. Valami zenei oldalon lehetett, mert éppen képeket nézett basszus gitárokról. Direkt, közelebb hajoltam nyakához, s bele szuszogtam, mire felnézett. Szemei tele voltak kérdéssel, de nem mondtam semmit. Szemeim csak a képernyőre ragasztottam, s Sagaról szinte nem is vettem tudomást.
- Hai ?? Szeretnél valamit?? - vállat vonok, s sokat sejtetően elmosolyodok. Persze, hogy szeretnék valamit Takashi ...téged. Persze, ezt. nem fogom neki mondani. Most, hogy tudom, Shinji miért is van vele, már nem érzek késztetést arra, hogy bármikor, bármiben vissza fogjam magam. Hiszen, tudom, hogy én kellek neki. De amiért ilyen kis gonosz, kell neki egy kis leckéztetés. De tényleg, csak egy icipici. Pont annyi, hogy szenvedjen. Persze nem fogom megverni, vagy ilyenek. Dehogy...inkább kihasználom, hogy milyen egy kéjenc, s a saját fegyvereivel vágok neki vissza. Ami nem más lesz, hogy először teszem majd neki a szépet, s elérem, hogy mindenképpen meg akarjon fektetni...rendesen felizgatom, majd, követem, hogy vallja be ezt az egészet, s miután megtette, csak úgy simán ott fogom hagyni.
Hm...tényleg van bennem egy kis gonoszság...de ő kezdte. Ha ő szemét volt, akkor nekem is jogomban áll ezt mind visszaadni neki.
- Mit csinálsz?? - még mindig a képernyőt nézem, Saga meg engem. Érzem, ahogy szemeit rajtam tartanja , s folyamatosan méreget. Ez az Takashi...véss jól az emlékezetedbe. Azt akarom, hogy mindennél jobban vágyjon rám, s ezért mindent meg is fogok tenni...
- Nézelődöm a neten. Miért?? - megrázom a fejem, s rámosolygok. Látom, hirtelen érte ez a fordulat, hiszen az előbb kint még szemétkedtem vele. De, így változik a hangulatom. Most mér tudom, mit akarok. Már teljesen biztos vagyok a dolgomban....
- Tudod, arra gondoltam, hogy mi lenne ha...hm ..esetleg...- húzom fel szemöldököm, s nézek rá. Tekintete tele van kérdéssel, erre csak mosolyogni tudok.
- Bökd már ki törpi ! - kuncogja, mire mérgesen nézek rá, s hirtelen közelebb hajoltam hozzá. Olyannyira, hogy alig volt arcunk között egy centi. Látom, ez mennyire tetszik neki, mert csak vigyorog, s érzékien végig nyal saját ajkain .Nem bírom ki, elmosolyodom.
- Mi lenne, ha ma este, megint velem aludnál?? -pislogok rá ártatlanul. Most őszintén, mikor voltam én ártatlan. Ezek után, meg nem is leszek az...De mindegy is...higgye csak nyugodtan, hogy nincs semmi hátsó szándékom. - Nem szeretnék rosszul lenni semmi képen...- sóhajtok fel színpadiasan. Komolyan, ha Ruru pályát tévesztett, akkor én is. Ő ment volna kémnek, én meg színésznek ..Gyerek, milyen gondolataim vannak...
- Azt szeretnéd - hatás szünet - hogy én -hajol még közelebb, s néz mélyen szemeimbe. Oh, Kami-Sama… megint az a vággyal teli szem, s a ragadozó ösztön, még mindig ott van benne.
- Saga-sama, nem tudja kimondani, amire gondol ??-kuncogtam, mire elkapta a derekam, s az ölébe rántott. Nem tiltakoztam, hiszen ez csak nekem jön jól. Így, nem nekem kell majd kezdeményezni. Arigatou Saga, megkönnyíted a dolgom.
- Miért akarsz, velem aludni?? – suttogja már szinte ajkaimra, Hogy miért?! Ez annyira egyszerű...bosszút akarok állni...Szó szerint...
- Jó, ha valaki van mellettem. Nem akarok rosszul lenni...- pislogok rá aranyosan, s egyik kezemmel “véletlenül ”végig simítottam az oldalán. Ravasz mosolyra húzta a száját, s közelebb hajolt ajkaimhoz. Oh...csak nem arra készül, hogy megcsókoljon?!
- Akkor, hm...rendben. Alszok veled! – mosolyogja, de szája veszélyesen közeledik az enyémhez. Mit akar ez?! Jó, nagyon is tudom, mit akar...És...én is akarom.
- Arigatou Saga-sama…- nevetem, de szeme egy pillanatra sem veszem le övéről. 
- Még egyszer azt mered mondani, hogy Saga-sama, nem állok jót magamért! -dörmögi, de csak elnevetem magam. Nem tudna nekem ártani, tudom én.
- De olyan aranyos ez a becenév, nem tudom, mi a bajod vele! - közlöm vele véleménye, mire megáll arca, s ismét beszélni kezd.
- Szerintem nem az. Megalázó, gyerekes, és nem szeretem. Ezért, inkább maradjunk a Saga-kunnál...- sóhajtja, s hirtelen megpuszilja az arcom. Oh...de aranyos ..megpuszilta az arcom ...Saga...
- Ezt miért kaptam?? - mosolygok, mire felderül az arca. Gondolom, azt várta, hogy majd leordítom a fejét. De mivel nem tettem semmi ilyesmit, s ez még csak meg se fordult a fejemben.
- Csak. Mert, ehhez volt kezdem! - vont mosolyogva vállat, mire egyik kezemmel átkaroltam a nyakát. Még nagyobbak lettek a szemei, de nem is zavartattam magam: cirógatni kezdtem a nyakát,. s közben csak szemébe néztem.
- Mit csinálsz Ruki?? - suttogja, s látom, nehezére esik nem felsóhajtani, s szemeit egy pillanatra lehunyni, hogy átadhassa magét a kezemnek, mely nyakát simogatja. De szegényem ahhoz túl büszke...
- Simogatom a nyakad...nem érzed?! - kuncogok, erre egy mérges pillantást kapok.
- Miért ne érezném?? - duzzogja, s elfordítja a fejét, s oldalra néz. De hülye...azt hiszi, ha hisztizik, akkor nálam bármit is elér. Pedig nagyon nem.
- Hiába duzzogsz, nem hatsz meg vele!! - kuncogom, s ismét csak a szemivel találom szemben magam. Oh, csak nem ilyen hamar túl tette magát rajta?!
- Akkor mivel tudlak meghatni?? - néz rám angyalian, már, amennyire egy Saga nevezetű pasi tud ártatlan, s angyali szemekkel nézni. De a kisördög még így is ott lebeg a feje felett. Ismerem Sagat, mint a rossz pénzt.
- Hm...nem is tudom… - kezdtem el morfondírozni. Mondjuk, azzal igazán meg tudna hatni, ha szépen bevallaná ez egész történetet, hogy miért is akar engem Torával féltékennyé tenni. Azt akarnám, hogy kimondja, hogy kellek neki. Mert tudom, érzem, hogy kellek.
- Mondjuk, kényeztesselek egy kicsit??- vigyorogja . De kéjenc valaki...
- Egy hát masszázs nagyon jól jönne... - bólogatok. Most szívatom egy kicsit én is. Megérdemli, mivel ő azt hiszi, hogy engem vág át.
- Azt is kaphatsz...de... - átkarolja derekam, s egyre jobban mosolyog. Na, lemerem fogadni, hogy valami perverz gondolata van már megint. Mikor nem?! Ha nem gondolna egyfolytában a szexre, akkor nem is Saga lenne.
- De?? Megint, nem mered kimondani, amit gondolsz?! - nézek rá, s közben szemtelenül mosolygok. Rendkívül jó érzés szórakozni. De szerintem ezt a kis párbeszédet ő is legalább annyira élvezi, mint én.
- Miért ne merném?! Hát ki itt a gyáva??? - erre rávágom, hogy ő, mire végig simít az oldalamon. Hm...milyen jó érzés...hogy szeretettel nyúl hozzám. - Arra gondoltam, hogy masszírozhatnál, te engem - vigyorogja, mire kezdem sejteni, hogy mire is akar kilyukadni.
- Saga-sama, nem fejtené ki kicsit bővebben?! - kezdtem ismét nyakát simogatni. Az ő keze sem tétlenkedett, miközben én nyakát ingereltem, az ő keze derekamon járt, s egyfolytában simogatott.
- Kifejtem én, ha szeretnéd, de kellene egy kis bíztatás! - hogy tudtam. Miért nem megy semmi simán, Saga közelében?!
- Mire gondoltál?? - pislogok értetlenül, mire keze derekamról kicsit lejjebb csúszik, s megállapodik a fenekemen. Gyengéden bele markol, de nem adok hangot tettének, csak nézek rá továbbra is kérdőn.
- Egy pici puszi, ide...- mutat arcára. Felkuncogok. De kis aranyos lett valaki. Egy puszit akar csak. Hát, talán ez nem olyan nagy kérés. Ha rá visz a lélek, még teljesítem is.
- Ennyi? - bólint, mire mosolyogva hajolok arcához, s nyomok rá egy puszit. Miután elvégeztem a nekem szánt feladatot, újra szemébe néztem, s vártam, hogy végre mondja ki, amire gondol. - Szóval??
- Igazán jól esne -hajol fülemhez, s bele sóhajt...most nem szabad elgyengülni...- Ha közép tájon masszíroznál mondjuk... - na, kibújt a szög a zsákból. mi mást is akart volna Takashi?! Sejtettem, hogy erre megy ki a játék.
- Azt szeretnéd, hogy játszak a farkaddal??
- Hm...ha jól meg gondolom...- tűnődik el. – Hai.. azt szeretném...- megcsóválom a fejem.
- Nem szép dolog, mindent akarni...
- Csak, olyat akarok, amit te is szívesen csinálnál! - kezdi el fenekem markolgatni.
- Honnan veszed, hogy élvezném?? - vetek felé egy aranyos kis mosolyt.
- Látom rajtad, hogy te is akarsz ugyanúgy engem, mint én téged...- most erre mit mondjak?! Nem fogom tagadni, az biztos. Vágyom Sagara, és az érintéseire elismerem.
- Attól, még nem tehetjük. – sóhajtok fel, s egy apró mosoly kúszik arcomra. Elég gyenge kifogás, tudom, hogy nem tudok rá vele hatni, de igazából nem is akarok. Egyszerűen jó húzni az agyát.
- Miért nem?? – mosolyogja. Most mondjam neki, hogy ott van Tora, akivel éppen át akar vágni, és, hogy ne leplezzem le magam, ez az egy ésszerű érv van.
- Egy szó: Tora! – mosolygok gúnyosan. Jó, eddig jó. Azt hiszi, hogy én most tényleg féltékeny vagyok Torára. Igaz, ha nem ismerném az igazat, akkor nagyon is féltékeny lennék. De így…
- Mi van Torával?? – vigyorog, mire felmordulok.
- Hát, én nem akarok neki fájdalmat okozni, azzal, hogy velem megcsalod… - sóhajtok fel úgy, mint akit tényleg komolyan bántana ez az egész.
- Már megcsaltam…emlékszel?? – már, hogy ne emlékeznék. Azok a pillanatok, nagyon is emlékezetesek számomra. Gondolom, Saganak is…
- De az nem ugyanaz, mint amikor lefekszel valakivel! - oktatom ki, s közben már arc élét simogatom. Annyira jól esik érinteni…elmondani nem tudom, mennyire élvezem minden érintését…
- Mindegy az. – de könnyen veszi valaki. Mondjuk, én sem tennék máshogy, ha nincs senkim.
- Nem…nem az…nem akarom, hogy Tora azért szenvedjen, mert te nem bírsz a farkaddal.  –erre nagyra tátotta a száját, s úgy nézett rám. – Szépek a fogaid, meg minden, de most már csukd be a szád…- kuncogok.
- Ennyire zavar, hogy Torával vagyok??? – vigyorogja ismét teli önbizalommal, mire csak morgok egy sort.
- És ha igen?! – kiszállok az öléből, s bemegyek a szobába. Ledobtam magam az ágyra, s csak merengtem magam elé .Akkor is lefogom leplezni Sagat, és ő fogja ezt az egészet bevallani. Nem fogom elmondani, hogy tudok róla…A-a…az uraság fogja elmondani …
- Ruki…- lép be a szobába, s néz rá. Illetve, csak nézne, mert én elfordítom róla a tekintetem. Had higgye, hogy féltékeny vagyok…- Figyelj már ide! - simít végig hátamon, s ül le mellém az ágyra. Kami- Sama…legszívesebben ismét az ölébe ülnék, s magamhoz szorítanám.
- Mit akarsz már megint?! – fúrom be a fejem a takaróba. Így legalább azt hiszi, tényleg vagyok olyan hülye és beveszem, amit Torával csinálnak.
- Te azt szeretnéd, hogy ne legyek Shinjivel?? – igen azt.
- Nem mondtam ilyet…
- Ajjj…Ruki … ne csináld már!!!
- Nem csinálok semmit. - duzzogom, s ránézek.- Torával vagy együtt, akkor inkább azt kérdezném, te mit csinálsz ..-morgok rá, mire elmosolyodik.
- Szeretnéd, hogy ne legyek együtt Torával?? – mosolyog kedvesen. Ismét elfordítom róla a szemem, s az ablakon kezdek ki bámulni. Most úgy letudnám osztani.. hogy itt játsza az agyát, amikor nincs is köztük semmi.
- Mégis, kit érdekel, hogy én mit szeretnék?? – suttogom magam elé. Teljesen igazam van. Sosem kérdezi meg senki, hogy esetleg nekem mi lenne a jó.
- Engem…- suttogja, s megérzem puha ajkait nyakamon. Felsóhajtok az érzésre, s mit sem törődve élvezem Saga forró száját, ami éppen engem ingerel.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.